Az iráni tüntetések 2025 utolsó hetében törtek ki, miután a rossz gazdasági helyzet miatti düh széles körben felszínre tört. Ami eredetileg szociális-gazdasági tiltakozásként indult, néhány napon belül nyílt ellenállássá vált az ország vallási vezetőivel szemben.
Az európai diplomaták és politikusok élesen reagáltak az erőszakra a tüntetőkkel szemben. Kifejtették, hogy a békés elégedetlenség kinyilvánítása jog, és a túlzott erőszak a tüntetőkkel szemben elfogadhatatlan.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke többször kinyilvánította támogatását a tüntetők mellett. Méltatta a „bátor iráni népet” és kijelentette, hogy az uniós országok meghallják az ő hangjukat. Szerinte egyértelmű, hogy Iránban változás zajlik.
Metsola kijelentései diplomáciai feszültséget okoztak az iráni uniós képviselettel. Teheránból beavatkozásként minősítették az ő tüntetők melletti támogatását, amire Metsola nyilvánosan védte álláspontját, rámutatva az európai politikai szabadságokra.
További európai politikusok is csatlakoztak a kritikához. A német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az erőszak a békés tüntetőkkel szemben nem igazolható, és felhívta az iráni hatóságokat nemzetközi kötelezettségeik teljesítésére.
Kaja Kallas uniós bizottsági tag rámutatott, hogy az iráni felvételek aránytalan és kemény fellépést mutatnak a biztonsági erők részéről. Hangsúlyozta, hogy minden erőszak a békés tüntetőkkel szemben elfogadhatatlan, és összefüggésbe hozta ezt az internet és a távközlés lekapcsolásával.
Több jelentés halottakról és nagy számú letartóztatásról számol be. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a számok eltérőek és függetlenül nem ellenőrizték őket. Az azonban biztos, hogy az elnyomás és erőszak visszatérő eleme a zavargásoknak.
A támogatások mellett kritika is hallatszik az európai visszafogottság miatt. Egyes politikusok úgy vélik, hogy a diplomáciai hallgatás már nem elég, és szigorúbb intézkedéseket sürgetnek az iráni rezsimmel szemben. Ursula von der Leyen bizottsági elnök például a múlt héten (közép-kelet-európai körútja során) alig ejtett szót a témáról.
A hiányzó elem az egységes és összhangzó európai fellépés. Nem minden vezető nyilatkozott nyilvánosan, annak ellenére, hogy a zavargások továbbra is fennállnak. Ezért még nem világos, mennyire kész Európa távolmenni az iráni eseményekre adott válaszában. Ez a január 19-i héten válhat egyértelművé, amikor az Európai Parlament Straatsburgban ülésezik.